PATAK község honlapja
Gyere nézd meg községünket és pihenj kellemes környezetben!
MENÜ

A hajdani Nógrád Vármegye nyugati részén fekvő magyar kisközség Patak.

Neve 1255-benszerepel először egy IV. Béla király idejéből származó oklevélben. Az iratok alapján megállapítható, hogy a település a vízfolyásáról kapta nevét. A több mint 700 éves község a középkorban jelentős hely volt. A kiadott oklevelek szerint önálló plébániája már 1397-ben fennállott, egészen a török hódoltságig.A XV. század elején a magyar király birtokában találjuk. 1421-ben Szécsényi László vette zálogba 5000 forintért. 1434-ben Patak városi kiváltságokkal rendelkezett. Palóczi György esztergomi érsek, akit 1436-ban e birtokba iktattak, a szomszédos Dejtárral együtt zálogba vette.

1598-ban Vásárospatak néven szerepel a vármegye adóösszeírásában, 31 adóköteles házzal.

1633-34-ben a török kincstári adólajstromban mint török hódoltsági terület, a nógrádi „nahije” községei között már csak öt portával szerepel. Ugyanebben az évben járt ezen a vidéken Apáthy Márton egyházi kiküldött, aki azt írja Patakról, hogy mint a többi környező falu, ez is siralmas állapotban van a törökdúlás miatt. Az akkori pataki plébánost Kecskeméthy Bálintnak hívták. Az egyházi küldött megállapította, hogy ennek a plébánosnak nincs semmi jövedelme, nincs semmi szent felszerelése, sőt maga a templom is le van rombolva. 1668-tól 1700-ig az úgynevezett licentiátussal (tanításra jogosult személy) rendelkező prédikátorok látták el a községet.

A török kiverése után még 10 évig sem tartott a békés élet. Az osztrák császár hadai rabolták, pusztították, fosztogatták tovább a falvakat még jó ideig.

A szomorú, 1633-34-bes évek és az azt követő időszak után óriási jelentőségű év a falu történetében az 1714-es esztendő. Balogh György Ferenc plébános 1714. június 11-én megkezdte Patakon az anyakönyvek latinul íródott vezetését. Így kezdődött: „Ego ….”. Ez évtől szerepelnek Patakon a napjainkban is ismert Vodnák, Csehek, Csóka, Berta, Bussai családnevek, majd néhány év múlva a Gacs, Bodó, Csóka, Szűcs vezetéknevek.

1731-ben az esztergomi érsek támogatásával megkezdték a templom építését.

1732. április 31-én Bitter Lőrinc, mint önálló pataki plébános foglalta el beneficiumát.

1772-ben húsz tanulónak kezdte meg az oktatást Molnár György, az első tanító.

1866-ban és 1873-ban kolera-járvány volt a községben, 1882-ben és 1905-ben pedig nagy tűzvész pusztított.

Az 1930-as nagy gazdasági világválság a középparasztság eladósodásához vezetett, a népszámlálás adatai szerint ebben az évben 1635 fő volt a falu lakossága. 1944. december 9-én jöttek be a szovjet csapatok Patakra.

A templomban és a művelődési ház előtt emléktáblák örökítik meg a II. világháborúban elesett 75 fő hősi halott nevét.

1949-ben megalakult az első mezőgazdasági szövetkezet 50 taggal.1965-ben felépült a jelenlegi általános iskola, négy osztállyal. Ebben az évben az óvodások száma 40-50 fő volt.

 

 

 

Asztali nézet